Ma ilyen nosztalgiázós napom volt.
Két óra közti szünet, kávé és cigi az épület előtt, ismerős alak, némi fáziskéséssel megnéztem jobban, álltunk és néztünk egymásra, talán Ő hamarabb kapcsolt, a jópár év utáni viszontlátás ellenére. Jóérzős mosoly mindkettőnk arcán, bennem úristen felkiáltás... Na ez nagyon érzelgősen hangzik, szal mielőtt bárki valami romantikusra gondolna, a napközis Tanár nénim volt az általánosból :)



Elismerem voltak kis (lehet nagyobb is) harcaink, akkoriban még annyira sem voltam jókislány mint most. Talán nyolcadikban ki akartak rúgni, a kirugandó 10+n gyerekből egyedül képviseltem a női nemet (bár biztos vagyok benne hogy barátosném ha épp nem lett volna beteg, ős istt lett vón).
Persze kiderült, ez csak afféle ijesztegetés volt, egy gyereket tanácsoltak el ténylegesen, a középsulis felvételire tekintettel pedig talán az igazgatóit sem írták be végül...
Ez a néni mondta egyszer rám hogy jó gyerek vagyok, eszem is van, de eszméltlenül tenyérbemászó vagyok. Akkoriban nem értettem mit értett alatta, később már igen, de kikértem magamnak, most meg betudom annak, hogy személyfüggő az általam kiváltott reakció... (bár teljesen még mindig nem tudom értelmezni ezt szót)

A már gyerekkoromban sem fiatal, de  eszméletlen karakán, szigorú, bár valószínűleg más közegben  elég laza, túrázós, terepjárós, gyárkéményként füstölő tanárnéni akire emlékszem tényleg megöregedett.
A kissé homályosodó és némileg könnyben úszó szemek és az öregesen, kissé remegő fej... Szívfacsaró.



Este azután ismét visszaköszöntött a gyerekkor. Kilépve a liftből Kostyit láttam meg a lépcsőn lejőve, aki kedvesen felinvitált a 8-adikra pizzázásra.
Túl sokszor mondtam le (illetve ígértem, hogy lehet megyek) mostanában ilyen jellegű meghívásokat végül felmentem.
Az egyik srác ellen játszottam meccsen, valamikor fénykoromban :)
Elő is kerültek az ütők, kis passzolgatás a folyosón, az ott lakók valószínűleg határtalan örömére....
Durva, mert az én emlékeim enyhén szólva szegényesek, a srácnak meg derengtek dolgok, meg hogy "hú, olyan ismerős voltál"... Hát elképzelhető, bár az is, hogy korábban a 8-ikon látott :D

Egy hosszú és fárasztó nap kis múltidéző pillanatai :)

És ha már fáradt-nyálas-romantikus pillanatomban vagyok ím egy Hiperkarma szám, az, ami akkor szólt mikor elbúcsúztam a pizzasütögető társaságtól. (Dalszöveg pedig itt, mivel kicsit hadar a bácsi :D)

"Ugyanaz a jelem, az a bajom, ami neked is: a helyemen az idegen
Ő marad neki, add meg magad ez az igazam; az igazad"

 Ez pedig az életérzés kedvéért...