2010. június 27., vasárnap

Nightmare

ez egyébként az egyik kedvenc angol szavam.

No, az aktualitás, végre véget értek a fuldoklós rémálmok, legalábbis most már azt hiszem tényleg minimálisra csökkent. Megfejtés, de szerintem ezt már írtam, sok volt, fene tudja most már melyik az igazi, lehet egyik sem, és majd pár év múlva a sárga házban megfejtik -.-

Helyettük, kamaszkoromra jellemző utazós, tériszonyos álmok vannak, nem a legdurvábbak mondjuk.
Nagyon érdekelne, hogy a villamosok vajon milyen szerepet játszhattak a tudat alatti életemben, mert igen jellemző szimbólum. A legérdekesebb az volt, mikor elindultam a városban, és a végén már füves dombokon, mezőkön mentünk, és mögöttünk a síneket szedték fel, majd rakták előre, random mód tervezve az utat.
Tegnap is villamosost álmodtam, szóval tényleg, miért pont a sárga kötötpályás? Természetesen nem kombínó, hanem a klasszikus.
Sőt, olyannyira kamaszkorom, hogy azt hiszem Csepel/Erzsébet környékén is játszódott, meg Budán valahol.

De, hogy kerültünk egy több szintes gyerek játszóházba, és miért engedtek be a kb 5-6 évesek közé? Mondjuk a játékok elég húzósak voltak, ki is újult a tériszony egy kötél létrán felfelé kapaszkodva.

Másik klasszikus álmom volt, az, hogy osztály- vagyegyéb kirándulásra készülök, tudom, hogy elfogok késni, minden összejön persze, és a végén valami titkosügynökös-világvégés kavarodásba torkollik az egész. Néha ufósba.

Lehet az utazás hozza ki ezt belőlem, rég voltam már asszem kiránduláson.

2010. június 22., kedd

Suvick-suvick

Talán a legmeghökkentőbb és leghiúságlegyezgetőbb bók amit eddig kaptam:

"Csinálhatok neked gyereket, hogy legalább félig jó legyen neki?" :D


És egy indok a cigiről leszokásra: étvágytalanság

2010. június 21., hétfő

Minden rendben

Először is leszigorlatoztam, mindkét tárgyból. Ha minden igaz, jövőre ilyenkor elvégzem a Bsc-t. Talán az első olyan félévem volt ez, hogy minden felvett tárgyat teljesítettem, és uv héten nemhogy, 4, de egyetlen vizsgám se lesz, sőt igazából minden sikerült elsőre.

Anyámék hazajöttek, a két hetes nyaralásukról, ami alatt a ház kicsit felforgatódott, a hűtőben megjelentek romlott kaják, tornyosult a mosatlan edény és ruha, tehát kissé meglátszott a gondoskodó anyai kéz hiánya. A szülők meghozták az étvágyam, ami valljuk be, már rámfért, kezdek egy szerencsétlen csontkollekcióra hasonlítani.
Kaptam egy nagyon szép, hosszú ruhát, sötétebb barackos-lazacszínűt :)

Találtam egy érdekes szakdolgozati témát: enzimaktivitás in vivo vizsgálata, sajnos eddig még nem tudtam bemenni konzultálni, hogy pontosabban mit takar, de szerintem jó lesz ez. A konzulens rendes volt, mikor írtam, hogy érdekelne a téma, és hogy szabad-e még "Szia Helgával" kezdte a mailt, ami nagyon szimpatikus volt.

A nyári meló mondjuk még nem biztos, de valószínű.

A társas interakcióktól nem ódzkodom most annyira, bár lenne mit javítani.

Egy negatív dolog: írásbütyök nőtt a középső ujjamra, szóval, azt hiszem hogy hivatalosan is stréber lettem -.-

Egyébként most úgy érzem, kerek a világ, és kinn vagyok a körülbelül tavaly ilyenkor elkezdett, és néha sokszor elég mélyre ásott gödörből.

Most pedig irány a molbiosz, mert ki kéne javítani a jegyemet....

2010. június 8., kedd

Pirkadat

Madárcsicsergés és szép színátmenet az ég alján, én pedig lassan megvetem az ágyam, lejárt az agyam. Legalábbis az a része amelyik a molbiosz akármilyen kis apróságát még képes lenne befogadni. Persze már túllendültem a holtponton, azt hiszem nem is csak egyszer, sőt lehet, már a fotoperiódusom is kibaszik velem, legalábbis alvás szempontjából.
Négy kávés vagy teás bögre, másfélszer ennyi csikk és az egyik macskám társaságában, érezve a levegő kicsapódó víztartalmát elmerengtem és eszembe jutottak:

  • fesztiválok és egyéb rossz alvókás sátoros ünnepek, mikor csak a teljes picsarészegség lehet indok arra, hogy legalább egyszer ne ébredj fel reggel 6 előtt és nézz ki, hogy vajon elmúlt-e már délelőtt 10
  • mikor reggelig gitároztunk, vagy csak voltunk a gödörnél
  • hogy az elviselhetetlenül meleg nyári napok egyik legjobb időszaka ez



(nem tudom, hogy nekem, a gépemnek, vagy a netnek van még túl korán... 
de itt éppen szinte hátrafele folynak az események... szóval majd valamikor berakok egy deep forestet)

2010. június 7., hétfő

Ugrás


… és a következő versenyzőnk, már készülődik is, hosszú lófarkát laza konttyá gyűri, megereszt egy kacsintós mosolyt a zsűri felé, majd mereven vár a jelző sípszóra.
El is rugaszkodott a realitás sáros talajáról és most kecsesen száll felfelé... még mindig felfelé tart, a közönség kezd morajlani, nem értik, nem ennek kéne történnie! De most egy pillanatra megáll és egy könnyed bukfenccel végre lefelé veszi az irányt... Mindenféle illetlen loccsanás, placcsanás nélkül szeli át a szellő fodrozta levegő-víz határfelületet s többé fel sem bukkan, elnyelte a kis Laerrus folyó...

Titkok

Igazából a titok egy fiktív dolog. Az igazit csak egy ember tudja, számára nem titok, a többieknek viszont nem létezik. Onnantól válik titokká, hogy a létezése más(ok) számára is tudottá válik, na az ilyen titok, mármint amit hagyunk felszínre kerülni, viszont nem is titok, legfeljebb titkocska, ami mondjuk lehet komoly is azért.

Web Statistics