magamat másokban
másokat magamban

Bang, bang...

csak. szeretem ezt a számot. és mára már elegem volt abból, hogy szavakba öntsem az önsajnálatot :D

nice one

I love your drunk text messages :)

Amit mindenki kétszer lát, én is azokat, azokat is én!

De süket vagyok, nem tudom hányszor hallgattam a Kispál - Én is azt szeretném számot, de hát nem félrehallottam? Mindegy, ez jobban passzol a bejegyzéshez.

Tegnap délelőtt belém hasított, hogy eltökítettem valamerre a filmlistát amit legutoljára kaptam, úgyhogy a tegnapi impozáns társaságot rávettem írjanak nekem egy újat. Kaptam is egy csinos kupacnyit, úgyhogy megvan miből művelődök a nyáron. Még kiegészítem a sajátjaimmal és felírom ide is. Lehet kommentben bővíteni :)

Kéne Woody Allen filmográfia maratont tartani. Remélem erre rá tudom venni mr. K-t, asszem eléggé szereti.

a hűtő leragadozása után indulhat a mai film:

Szép most az élet. Nyugodt. Nem aggódok, alszok mint a bunda és Eszek. Meg iszoK, limonádét. Olvasok és filmezek. Egyszerű dolgok, de egy ideje nem igazán élveztem őket, csak rohantam mindig. Meg paráztam valamin vagy valakin. - kicsit vicces. minden vizsgaidőszak utánra esik egy ilyen bejegyzés. főleg nyáron...

Elkezdtem keresgélni, mit csinálok jövőre, a befutók lehetnek:
ötvös, szakács, cukrász, varrónő. Majd meglássuk.

vizes

Viharon túl, szélcsenden innen

"Mikor letértem az útról, pontosan tudtam, hogy ahova lépek, ott nem nő virág."

Most pedig átgondolom, hogy lesz a folytatás

három zene és pár szó, de nem az én számból

hangulatok

varázslatosan ijesztegetős sötétség

fizkém képletek seggelése helyett megint az emberi kapcsolatokról elmélkedtem, de erről majd máskor, ha kifejlődött a gondolat... Szóval kimentem egy nyugicigire és sétálgattam. Valami volt a hátsó kertben, a sötétben a fantáziám által megvilágítva olyan volt mint valami fegyelmezetten ülő ördögi kutya. Persze már felnőttem, a realitásba kapaszkodva szemet tudok hunyni az ilyenek felett. Valahol láttam egy nagyon találó képet, miszerint nem bátrabbak leszünk, ahogy megöregszünk, csak a fantáziánk sorvad el.
Elgondolkodtató... Sokszor úgy gondolom az a valóság, amit annak fogadunk el és ezt a gondolatmenetet visszafelé alkalmzva bizony oda jutunk, hogy amit magunk valóságosnak vélünk azzá is válik (számunkra). Az persze már megint más kérdés kérdés, hogy nevezzük azokat akik számára a valóság más mint a többségnek...

A kertkaput azért becsuktam mielőtt nyugodtan lófráltam tovább elöl. A sötétség talán az egyetken dolog amitől néha megijedek. Egyébként egy cserepes hibiszkuszbokor volt az :)

ja. Egy nagyon egyszerű fizikai-biológiai dolog is hozzájátszik ahhoz, hogy beleképzeljünk dolgokat, főleg apró mozgásokat a sötétségbe. Mégpedig az, hogy ilyenkor nem a pontra nézve hanem kicsit mellé nézve látunk pontosan. Na jó, nem tudom pontosan a hátterét, de egy apró kicsit világító tárgyat (én egy fluoreszkáló gyönggyel fedeztem ezt fel még gyerekkoromban) nézve az tapazstalható, hogy a tárgy fel és eltűnik ahogy erőltetjük a fókuszálást.

hmhm. néhaa úgy érzem az egész életem a kifogások kereséséről szól. gyanús, hogy ez így nem jó...

Anyád! A szúnyogok

A vécén meditálva focimeccsre emlékeztető zúgásra lettem figyelmes megspékelve némi vuvuzelával. Mivel a közelünkben semmilyen focipálya nincs, elkezdtem elmélkedni vajon mi eredményezhet ilyen zajkombinációt. Amint megpillantottam az ablaknál repkedő szúnyogot leesett mi a forrása az idegesítő döngicsélésnek és így már a tömeg morajlására emlékeztető hangot is másképp értelmeztem, persze hogy a messze elhaladó autók voltak.
Az a szúnyog viszont tök hülye volt, esze ágában nem volt, hogy megcsípjen. Mondjuk engem alapból nem esznek ezek a dögök szerencsére :D. A múlt héten sikerült összeszednem az év első csípését egy nagyon eltévedt példánytól.
Ezek a mindenféle szárnyas dögök érdekes hanghatásokat tudnak előidézni. Múltkor a padlásról botorkálást hallottam, már épp azon voltam, hogy megkérdezek valakit, hogy szerintük mi és hogyan jutott fel oda. De ahogy felálltam volna megláttam egy molylepkét körözni a lámpám körül, mikor pedig nekiütődött a rizspapírnak ismét rájöttem, hogy benéztem a dolgokat.