2011. június 19., vasárnap

Viharon túl, szélcsenden innen

"Mikor letértem az útról, pontosan tudtam, hogy ahova lépek, ott nem nő virág."
Most pedig átgondolom, hogy lesz a folytatás

2 megjegyzés:

  1. Nyomomba magot szórok, így emlékezem rád:

    Régi Út, hol jártam volt oly könnyű.
    Legyél Új Csapás másnak is gyönyörű,
    Ki vad tájakra téved, lásson virágot,
    Ne higgye, hogy elhagyta a nagyvilágot,

    Mutasd utad széles Világ, lábam merre lép,
    Az út boldogságba, vagy bú-mocsárba ér?
    Fájó lábam sajógása bölcsességre váltható?
    Hályogos szememen át isten is látható?

    Vagy újra útra kell kelnem?

    VálaszTörlés

Web Statistics