Gondolatfoszlányok, önvallomások a körülvevő mindenség szubjektíven kiragadott történéseiről, Helga módra: túl sok kötőszóval és állandósult szokapcsolatokkal.(kigyeplálandó) Meg némi gastro és apró-cseprő színességek, zenék, filmek, képek. Számos bejegyzés felgyülemlett érzelmektől terhes pillanatok gyermeke - bármelyik pillanatban megtagadhatom őket
2011. november 10., csütörtök
2011. november 7., hétfő
No swear, no heart, just ice
Téged nem bírtalak már vagy magamat, nem tudom
egy biztos se rád, se a tükörbe nézni nem tudok
más megoldást nem látva, hánytalak a kupacra
a múlt gödrébe vetett egyik áldozat Te vagy
agyam most is kivet mindent ami kapcsolatos
szívem hideg, mint egy csillag, tengeri és mocskos.
egy biztos se rád, se a tükörbe nézni nem tudok
más megoldást nem látva, hánytalak a kupacra
a múlt gödrébe vetett egyik áldozat Te vagy
agyam most is kivet mindent ami kapcsolatos
szívem hideg, mint egy csillag, tengeri és mocskos.
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. október 17., hétfő
2011. október 16., vasárnap
mostanában megint előjöttek a skizofrénia paráim, amik tinédzser korban kezdődtek.
múltkor belenéztem a tükörbe a mosdóban, és egészen kívűlről láttam magam, mintha valaki mást néznék, a nagyobb gáz az volt, hogy nem néztem vissza magamra. ismeretlenként szemléltük egymást.
tegnapelőtt olyan szétszállt álmaim voltak félálomban, hogy azt már nem lehet zsebre tenni. megint magamnál voltam, de csak annyira, hogy reggel már ne emlékezzek, csak az érzésre.
amúgy belegondolva nem csoda ez az egész. van jónéhány olyan személyiségjegyem, melyek amellett, hogy boldogtalanságra predesztinálnak (nem faszkodásból gondolom ezt, pusztán annyi, hogy sose tudok megfelelni a magam által támasztott elvárásoknak, persze más kérdés, hogy magasról is baszok az elvárásaimra) de emellett annyira kettősek, hogy ha nem rakom össze magam, akkor tényleg sanszos, hogy megbomlik az elmém.
annyira félek a lelkem mélyén lakozó kis démonoktól, hogy még csak megközelíteni és megismerni sem merem őket. általában csak a felszíni vizeket zavarom. mondjuk asszem, azzal is probléma van, hogy ez az elzárás kétoldalú, tehát a külső ingerek, problémák is nagyrészt csak a tudatos szintre vannak leengedve, mélyebbre nem mászhatnak. vagy lehet, hogy az álmaim ezen mélyen zajló ütközések eredményei?
a napokban az is eszembe jutott, hogy mikor lesz az, hogy elvesztem a kontrollt és feltör az ismertlen.
szóval, para.
csak jutnék már el oda, hogy nem is a felszínen, de magam körött rendet rakok és utána elfoglalom magam magammal.
lehet túlvállaltam magam erre az évre. azért remélem nem, és megkötöm a magam kis kompromisszumait minden téren.
egyébként faszák ezek a basszameg tényleg skizoid blogbejegyzések is
.
nem tudom mások, hogy beszélgetnek magukkal. én mostanában, a blogbejegyzéseken kívűl, amikben letisztázom a gondolattusa eredményeit, néha úgy is, hogy egy adott személlyel való problémáimat úgy gondolom végig, hogy beszélgetek magammal mintha x is jelen lenne.
jah, meg ami még poén, ebben a nagy virtuális világban, hogy totál úgy éljük gondolati életünket, hogy oké, elvileg valaki mással beszélgetünk, de egyedül ülünk a gép előtt és jön a válasz a láthatatlanból. egész frankón lehetne a képzeletünk játéka az egész, mondjuk az is, ha személyesen beszélgetünk.
a viharsziget jó kis tanulsága, hogy onnantól kezdve, hogy elmeháborodottnak nyílvánítanak vége az egésznek, mert ha tiltakozol az a baj (a külvilágot meggyőzöd vele, hogy dilis vagy) ha meg elfogadod, akkor saját magad kérdőjelezed meg.
hm hm hm..
múltkor belenéztem a tükörbe a mosdóban, és egészen kívűlről láttam magam, mintha valaki mást néznék, a nagyobb gáz az volt, hogy nem néztem vissza magamra. ismeretlenként szemléltük egymást.
tegnapelőtt olyan szétszállt álmaim voltak félálomban, hogy azt már nem lehet zsebre tenni. megint magamnál voltam, de csak annyira, hogy reggel már ne emlékezzek, csak az érzésre.
amúgy belegondolva nem csoda ez az egész. van jónéhány olyan személyiségjegyem, melyek amellett, hogy boldogtalanságra predesztinálnak (nem faszkodásból gondolom ezt, pusztán annyi, hogy sose tudok megfelelni a magam által támasztott elvárásoknak, persze más kérdés, hogy magasról is baszok az elvárásaimra) de emellett annyira kettősek, hogy ha nem rakom össze magam, akkor tényleg sanszos, hogy megbomlik az elmém.
annyira félek a lelkem mélyén lakozó kis démonoktól, hogy még csak megközelíteni és megismerni sem merem őket. általában csak a felszíni vizeket zavarom. mondjuk asszem, azzal is probléma van, hogy ez az elzárás kétoldalú, tehát a külső ingerek, problémák is nagyrészt csak a tudatos szintre vannak leengedve, mélyebbre nem mászhatnak. vagy lehet, hogy az álmaim ezen mélyen zajló ütközések eredményei?
a napokban az is eszembe jutott, hogy mikor lesz az, hogy elvesztem a kontrollt és feltör az ismertlen.
szóval, para.
csak jutnék már el oda, hogy nem is a felszínen, de magam körött rendet rakok és utána elfoglalom magam magammal.
lehet túlvállaltam magam erre az évre. azért remélem nem, és megkötöm a magam kis kompromisszumait minden téren.
egyébként faszák ezek a basszameg tényleg skizoid blogbejegyzések is
.
nem tudom mások, hogy beszélgetnek magukkal. én mostanában, a blogbejegyzéseken kívűl, amikben letisztázom a gondolattusa eredményeit, néha úgy is, hogy egy adott személlyel való problémáimat úgy gondolom végig, hogy beszélgetek magammal mintha x is jelen lenne.
jah, meg ami még poén, ebben a nagy virtuális világban, hogy totál úgy éljük gondolati életünket, hogy oké, elvileg valaki mással beszélgetünk, de egyedül ülünk a gép előtt és jön a válasz a láthatatlanból. egész frankón lehetne a képzeletünk játéka az egész, mondjuk az is, ha személyesen beszélgetünk.
a viharsziget jó kis tanulsága, hogy onnantól kezdve, hogy elmeháborodottnak nyílvánítanak vége az egésznek, mert ha tiltakozol az a baj (a külvilágot meggyőzöd vele, hogy dilis vagy) ha meg elfogadod, akkor saját magad kérdőjelezed meg.
hm hm hm..
Bejegyezte:
Soulbitch
épp ganéjozom a szobámat, kidobálom a rengeteg felhalmozott papírt, illetve átcsoportosítom tüzelővé...
nézem a gimis jegyzeteim, és elgondolkodom azon, hogy mégis hol a fenében voltam órákon, mert hogy nagyon úgy néz ki, hogy csak fizikailag voltam benn, vagy a fejem tényleg káptalan.. olyan dolgokat olvasok vissza, hogy csak sasolok.. tuti, hogy az agysejt pusztítást 16 éves koromig semennyire és utána is csak szoftosan kezdtem el.
roppantul érdekes. roppantul :D
nézem a gimis jegyzeteim, és elgondolkodom azon, hogy mégis hol a fenében voltam órákon, mert hogy nagyon úgy néz ki, hogy csak fizikailag voltam benn, vagy a fejem tényleg káptalan.. olyan dolgokat olvasok vissza, hogy csak sasolok.. tuti, hogy az agysejt pusztítást 16 éves koromig semennyire és utána is csak szoftosan kezdtem el.
roppantul érdekes. roppantul :D
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. október 15., szombat
2011. október 10., hétfő
2011. október 9., vasárnap
love is in the air
vagy valami más nosztalgikus sosem volt emlékek jutnak eszembe mostanában ahogy esténként a levegőbe szippantok
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. október 6., csütörtök
2011. október 5., szerda
2011. szeptember 30., péntek
Never ride for burning
fáj, néha kurvára fáj.
eszembe jutottak a fehér hűvös reggelek, a meleg szőke esték és a remegős színtelen éjszakák
eszembe jutottak a fehér hűvös reggelek, a meleg szőke esték és a remegős színtelen éjszakák
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. szeptember 28., szerda
2011. szeptember 25., vasárnap
2011. szeptember 24., szombat
2011. szeptember 17., szombat
2011. szeptember 15., csütörtök
2011. szeptember 13., kedd
A végtelenbe és tovább
egyet előre helyett megint kettőt hátra. s opcióként mi merül fel? a harmadik és a negyedik.
hátralépés, természetesen.
Bejegyezte:
Soulbitch
lila ködbe - villanás
volt már szerelmem, pasim, házinyulam, faszikám. szeretőim is talán. csak párom nincs. soha. óbazdmeg.
óóóóóbazdmeg hülyegyerek.
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. szeptember 11., vasárnap
2011. szeptember 9., péntek
2011. szeptember 5., hétfő
2011. szeptember 4., vasárnap
2011. szeptember 2., péntek
2011. szeptember 1., csütörtök
annyira hülye vagy! mindig jobban akarod a dolgokat, mint szeretnéd őket. persze érveid azok nincsenek, arra a nagy akaratra.
Címkék:
ego
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. augusztus 28., vasárnap
kopp.
na ez meglehetősen csúnya és fájdalmas esés volt.
újratervezés.
merthogy
"A közoktatási törvény szerint „nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a 22. életévét"
ezt még elvileg lehetne számomra kényelmesen értelmezni, de sajna a valóságban nem így van.
Másholazt olvastam, hogy amíg nem tölti a 22-t, addig iratkozhat.
ófákkjeeee
na ez meglehetősen csúnya és fájdalmas esés volt.
újratervezés.
merthogy
"A közoktatási törvény szerint „nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a 22. életévét"
ezt még elvileg lehetne számomra kényelmesen értelmezni, de sajna a valóságban nem így van.
Másholazt olvastam, hogy amíg nem tölti a 22-t, addig iratkozhat.
ófákkjeeee
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. augusztus 22., hétfő
2011. augusztus 18., csütörtök
2011. augusztus 14., vasárnap
2011. augusztus 9., kedd
2011. július 25., hétfő
2011. július 21., csütörtök
2011. július 18., hétfő
2011. július 17., vasárnap
2011. július 16., szombat
2011. július 9., szombat
2011. július 8., péntek
Csobb
Megvolt a nyár első csobbanása, legalábbis részemről.
Pusztán a korrektség miatt, hozzá kell tennem a csobbanás részét is. Nos, ő alighanem ezt meséli este egy korsó sör felett: Ma csak egy kis laza pettingig jutottunk. Tudod, nagylábujj a vízbe, meg egy kis locspocs, de holnap! Holnap meglesz a kiscsaj.
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. július 6., szerda
2011. június 30., csütörtök
2011. június 29., szerda
2011. június 28., kedd
Bang, bang...
csak. szeretem ezt a számot. és mára már elegem volt abból, hogy szavakba öntsem az önsajnálatot :D
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. június 26., vasárnap
Amit mindenki kétszer lát, én is azokat, azokat is én!
De süket vagyok, nem tudom hányszor hallgattam a Kispál - Én is azt szeretném számot, de hát nem félrehallottam? Mindegy, ez jobban passzol a bejegyzéshez.
Tegnap délelőtt belém hasított, hogy eltökítettem valamerre a filmlistát amit legutoljára kaptam, úgyhogy a tegnapi impozáns társaságot rávettem írjanak nekem egy újat. Kaptam is egy csinos kupacnyit, úgyhogy megvan miből művelődök a nyáron. Még kiegészítem a sajátjaimmal és felírom ide is. Lehet kommentben bővíteni :)
Kéne Woody Allen filmográfia maratont tartani. Remélem erre rá tudom venni mr. K-t, asszem eléggé szereti.
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. június 24., péntek
2011. június 23., csütörtök
Szép most az élet. Nyugodt. Nem aggódok, alszok mint a bunda és Eszek. Meg iszoK, limonádét. Olvasok és filmezek. Egyszerű dolgok, de egy ideje nem igazán élveztem őket, csak rohantam mindig. Meg paráztam valamin vagy valakin. - kicsit vicces. minden vizsgaidőszak utánra esik egy ilyen bejegyzés. főleg nyáron...
Elkezdtem keresgélni, mit csinálok jövőre, a befutók lehetnek:
ötvös, szakács, cukrász, varrónő. Majd meglássuk.
Elkezdtem keresgélni, mit csinálok jövőre, a befutók lehetnek:
ötvös, szakács, cukrász, varrónő. Majd meglássuk.
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. június 21., kedd
2011. június 19., vasárnap
Viharon túl, szélcsenden innen
"Mikor letértem az útról, pontosan tudtam, hogy ahova lépek, ott nem nő virág."
Most pedig átgondolom, hogy lesz a folytatás
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. június 9., csütörtök
2011. június 8., szerda
varázslatosan ijesztegetős sötétség
fizkém képletek seggelése helyett megint az emberi kapcsolatokról elmélkedtem, de erről majd máskor, ha kifejlődött a gondolat... Szóval kimentem egy nyugicigire és sétálgattam. Valami volt a hátsó kertben, a sötétben a fantáziám által megvilágítva olyan volt mint valami fegyelmezetten ülő ördögi kutya. Persze már felnőttem, a realitásba kapaszkodva szemet tudok hunyni az ilyenek felett. Valahol láttam egy nagyon találó képet, miszerint nem bátrabbak leszünk, ahogy megöregszünk, csak a fantáziánk sorvad el.
Elgondolkodtató... Sokszor úgy gondolom az a valóság, amit annak fogadunk el és ezt a gondolatmenetet visszafelé alkalmzva bizony oda jutunk, hogy amit magunk valóságosnak vélünk azzá is válik (számunkra). Az persze már megint más kérdés kérdés, hogy nevezzük azokat akik számára a valóság más mint a többségnek...
A kertkaput azért becsuktam mielőtt nyugodtan lófráltam tovább elöl. A sötétség talán az egyetken dolog amitől néha megijedek. Egyébként egy cserepes hibiszkuszbokor volt az :)
ja. Egy nagyon egyszerű fizikai-biológiai dolog is hozzájátszik ahhoz, hogy beleképzeljünk dolgokat, főleg apró mozgásokat a sötétségbe. Mégpedig az, hogy ilyenkor nem a pontra nézve hanem kicsit mellé nézve látunk pontosan. Na jó, nem tudom pontosan a hátterét, de egy apró kicsit világító tárgyat (én egy fluoreszkáló gyönggyel fedeztem ezt fel még gyerekkoromban) nézve az tapazstalható, hogy a tárgy fel és eltűnik ahogy erőltetjük a fókuszálást.
Elgondolkodtató... Sokszor úgy gondolom az a valóság, amit annak fogadunk el és ezt a gondolatmenetet visszafelé alkalmzva bizony oda jutunk, hogy amit magunk valóságosnak vélünk azzá is válik (számunkra). Az persze már megint más kérdés kérdés, hogy nevezzük azokat akik számára a valóság más mint a többségnek...
A kertkaput azért becsuktam mielőtt nyugodtan lófráltam tovább elöl. A sötétség talán az egyetken dolog amitől néha megijedek. Egyébként egy cserepes hibiszkuszbokor volt az :)
ja. Egy nagyon egyszerű fizikai-biológiai dolog is hozzájátszik ahhoz, hogy beleképzeljünk dolgokat, főleg apró mozgásokat a sötétségbe. Mégpedig az, hogy ilyenkor nem a pontra nézve hanem kicsit mellé nézve látunk pontosan. Na jó, nem tudom pontosan a hátterét, de egy apró kicsit világító tárgyat (én egy fluoreszkáló gyönggyel fedeztem ezt fel még gyerekkoromban) nézve az tapazstalható, hogy a tárgy fel és eltűnik ahogy erőltetjük a fókuszálást.
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. június 7., kedd
2011. június 6., hétfő
Anyád! A szúnyogok
A vécén meditálva focimeccsre emlékeztető zúgásra lettem figyelmes megspékelve némi vuvuzelával. Mivel a közelünkben semmilyen focipálya nincs, elkezdtem elmélkedni vajon mi eredményezhet ilyen zajkombinációt. Amint megpillantottam az ablaknál repkedő szúnyogot leesett mi a forrása az idegesítő döngicsélésnek és így már a tömeg morajlására emlékeztető hangot is másképp értelmeztem, persze hogy a messze elhaladó autók voltak.
Az a szúnyog viszont tök hülye volt, esze ágában nem volt, hogy megcsípjen. Mondjuk engem alapból nem esznek ezek a dögök szerencsére :D. A múlt héten sikerült összeszednem az év első csípését egy nagyon eltévedt példánytól.
Ezek a mindenféle szárnyas dögök érdekes hanghatásokat tudnak előidézni. Múltkor a padlásról botorkálást hallottam, már épp azon voltam, hogy megkérdezek valakit, hogy szerintük mi és hogyan jutott fel oda. De ahogy felálltam volna megláttam egy molylepkét körözni a lámpám körül, mikor pedig nekiütődött a rizspapírnak ismét rájöttem, hogy benéztem a dolgokat.
Az a szúnyog viszont tök hülye volt, esze ágában nem volt, hogy megcsípjen. Mondjuk engem alapból nem esznek ezek a dögök szerencsére :D. A múlt héten sikerült összeszednem az év első csípését egy nagyon eltévedt példánytól.
Ezek a mindenféle szárnyas dögök érdekes hanghatásokat tudnak előidézni. Múltkor a padlásról botorkálást hallottam, már épp azon voltam, hogy megkérdezek valakit, hogy szerintük mi és hogyan jutott fel oda. De ahogy felálltam volna megláttam egy molylepkét körözni a lámpám körül, mikor pedig nekiütődött a rizspapírnak ismét rájöttem, hogy benéztem a dolgokat.
Címkék:
életképek
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. május 31., kedd
Robyn G. Shiels - Hello Death
egy jó kis zene a Cherrybomb-ból.
Címkék:
napi mjúzik
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. május 30., hétfő
2011. május 26., csütörtök
2011. május 24., kedd
:)
végre megtaláltam a jól hallgatható verziót
"Fiúk és lányok, látszólag egyszerű.
De nincs, aki értené, miért olyen keserű"
a probléma mindig más és valahogy ugyanaz, azt hiszem, hogy egy másik idézettel világítsam meg:
"jajj de bajos, ki egymást nem szereti"
na de, hogy ne legyünk ennyire negatívak: szeressünk és kész :)
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. május 20., péntek
Angyalarcú kígyó
A Kossuth rádió jó. Szeretek megnyugtató duruzsolásra elaludni. Ma pedig egy nagyon jó hangoskönyvet hallgattam a buszon hazafelé: Forgách András Angyalarcú kígyóját, Haumann Péter és Alföldi Róbert előadásában. Utóbbi hangjába teljesen szerelmes vagyok (no meg Für Anikóéba meg László Zsoltéba ja meg Hegyi Barbaráéba is)
Letöltöttem a könyvet, már csak rá kéne rakni a telefonra. Na de mivel a kábel a koliban van ahol több mint egy hete nem voltam, ez még várat magára. Addig is egy részlet hang helyett írásban:
"Sóvárgás
Letöltöttem a könyvet, már csak rá kéne rakni a telefonra. Na de mivel a kábel a koliban van ahol több mint egy hete nem voltam, ez még várat magára. Addig is egy részlet hang helyett írásban:
"Sóvárgás
Titkosszolgálati módszerekkel kémlelem ki lelkem rezdüléseit. Megfigyelésére õröket állítok, lehallgatókészülékeket helyezek el a környezetében, követem a manust (a lelkemet) az utcán.
Még nem jutottam túl sokra vele, ugyanis tudja, hogy figyelem. De nem tart már sokáig. A leveleit felgõzölöm, ismerõseit körbeszaglászom, s ha ez sem segít, akkor direktebb módszerekhez folyamodom. Egyszerûen felszólítom majd az utcán, hogy észrevétlenül kövessen. Az is lehet, hogy elcsábítom. Még nem döntöttem el. Végtére ez mégsem mehet így tovább. Tudom, hogy kacér, hiú és rendetlen, sõt rendszertelen és nehezen mond nemet - úgyhogy errõl az oldaláról fogom megközelíteni. Persze, ha szándékaimat kiismeri, sajnos el fog zárkózni elõlem. Nagyon zárkózott a drágám. És azt mondják, hogymegvesztegethetetlen .
De jó volna csak úgy véletlenül megismerkedni vele"
Még nem jutottam túl sokra vele, ugyanis tudja, hogy figyelem. De nem tart már sokáig. A leveleit felgõzölöm, ismerõseit körbeszaglászom, s ha ez sem segít, akkor direktebb módszerekhez folyamodom. Egyszerûen felszólítom majd az utcán, hogy észrevétlenül kövessen. Az is lehet, hogy elcsábítom. Még nem döntöttem el. Végtére ez mégsem mehet így tovább. Tudom, hogy kacér, hiú és rendetlen, sõt rendszertelen és nehezen mond nemet - úgyhogy errõl az oldaláról fogom megközelíteni. Persze, ha szándékaimat kiismeri, sajnos el fog zárkózni elõlem. Nagyon zárkózott a drágám. És azt mondják, hogymegvesztegethetetlen .
De jó volna csak úgy véletlenül megismerkedni vele"
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. május 16., hétfő
2011. május 12., csütörtök
törölközőt!
Ha pánikolni mernék basszatok tarkón egy szívlapáttal, de csakis finoman, jó?
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. május 3., kedd
2011. április 23., szombat
2011. április 20., szerda
2011. április 11., hétfő
2011. április 9., szombat
2011. április 5., kedd
2011. április 2., szombat
2011. április 1., péntek
2011. március 18., péntek
2011. március 1., kedd
2011. február 28., hétfő
2011. február 21., hétfő
2011. február 18., péntek
2011. február 12., szombat
"Két évvel és hatvannyolc szeretővel utóbb Safran megértette, hogy a Lista lepedőjén támadt vérkönnyek szűz könnycseppek voltak. Eszébe jutottak az asszony hamarost-férje halálának kürülményei: ahogy összeesett és meghalt az esküvőre virradóreggel, amint a Napóra elé ájult és letéredepelt, csupán lélekben téve özveggyé Listát, mielőtt a házasságot elhálták, mielőtt őérte vérezhetett volna."
Ajánlom még a következőket:
Portugál töredék
Világbéke
Ajánlom még a következőket:
Portugál töredék
Világbéke
Bejegyezte:
Soulbitch
Tudod miért szomorú a kis drótszürke mackó?
A mackónak különben volt egy érdekes tulajdonsága. A szép időben magába szívott meleget a hidegben visszaadta. Sokat ölelgették, de azután megfeledkeztek róla. Mikor megint kézbevették csak úgy sugárzott.
Mikor már sokadjára tűntek el hirtelen az ölelő karok, rájött, hogy az ő különlegessége, nem is olyan különleges, minden újdonság teljesen kitörli az emlékét.
Tudta, hogy mostantól ez így lesz az idők végeztéig. Míg ő csak egyre kopottabb és gyűröttebb lesz.
Elfáradt.
Bebújt a radiátor rácsai közé, és elszundított.
Álmodik....
"(3. dal: Mackó Kóma)
Fecsegéssel töltöttem meg kispárnádat,
Sej elaludtál rajta,
Egyenletes szuszogásod nagyon tetszett,
Pont az a mackós fajta!
Én azt hiszem, hogy tavaszig
Már fel sem húzom a vekkert,
Csak valahogy márciusban vagyok hajlandó,
Megnézni a reggelt.
Téli álom nem hülyeség,
Ki próbálnám egyszer,
Persze, csak ha nem kómának hívják,
Mer’ akkor (AZ) nem kell."
A mackónak különben volt egy érdekes tulajdonsága. A szép időben magába szívott meleget a hidegben visszaadta. Sokat ölelgették, de azután megfeledkeztek róla. Mikor megint kézbevették csak úgy sugárzott.
Mikor már sokadjára tűntek el hirtelen az ölelő karok, rájött, hogy az ő különlegessége, nem is olyan különleges, minden újdonság teljesen kitörli az emlékét.
Tudta, hogy mostantól ez így lesz az idők végeztéig. Míg ő csak egyre kopottabb és gyűröttebb lesz.
Elfáradt.
Bebújt a radiátor rácsai közé, és elszundított.
Álmodik....
"(3. dal: Mackó Kóma)
Fecsegéssel töltöttem meg kispárnádat,
Sej elaludtál rajta,
Egyenletes szuszogásod nagyon tetszett,
Pont az a mackós fajta!
Én azt hiszem, hogy tavaszig
Már fel sem húzom a vekkert,
Csak valahogy márciusban vagyok hajlandó,
Megnézni a reggelt.
Téli álom nem hülyeség,
Ki próbálnám egyszer,
Persze, csak ha nem kómának hívják,
Mer’ akkor (AZ) nem kell."
(Ruttkai Bori és a Specko Jedno)
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. február 11., péntek
égni akarok. akarni akarok - szép nem?
meg akarom tudni hol vannak a határvonalak hogy majd alkalomadtán átkukkantsak a túloldalra
egyelőre csak öntudatlan meg andalolodott lépéseket váltogatok, nem tudok melyik belső szervem őrült ritmusára. csak félek, hogy egy óvatlan lépéssel megcsúszok a cérnaszálon és alice-hez hasonlóan csodaországban találom magam.
meg akarom tudni hol vannak a határvonalak hogy majd alkalomadtán átkukkantsak a túloldalra
egyelőre csak öntudatlan meg andalolodott lépéseket váltogatok, nem tudok melyik belső szervem őrült ritmusára. csak félek, hogy egy óvatlan lépéssel megcsúszok a cérnaszálon és alice-hez hasonlóan csodaországban találom magam.
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. február 10., csütörtök
2011. február 4., péntek
2011. január 18., kedd
tudod minek érzem az elmúlt négy évet? elvesztegetésnek
elvesztek az álmaim, a kíváncsiságok, a bátorságom, az akaraterőm - I lost my mojo, hehe
továbbá az ártatlanságom és társai
úgy érzem oda minden
persze szép fokozatosan - az egyetemen megfosztottak szirmaimtól, szoktam mondani, bekerült a harmatos rózsabimbó (hehe) tüzes, makrancos - de legalább élt
most meg egy lelketlen felnőtt hülye vagyok.
elvesztek az álmaim, a kíváncsiságok, a bátorságom, az akaraterőm - I lost my mojo, hehe
továbbá az ártatlanságom és társai
úgy érzem oda minden
persze szép fokozatosan - az egyetemen megfosztottak szirmaimtól, szoktam mondani, bekerült a harmatos rózsabimbó (hehe) tüzes, makrancos - de legalább élt
most meg egy lelketlen felnőtt hülye vagyok.
Bejegyezte:
Soulbitch
2011. január 15., szombat
2011. január 14., péntek
2011. január 13., csütörtök
2011. január 10., hétfő
2011. január 7., péntek
2011. január 1., szombat
"Gondatlanságból elkövetett emberölelés"
.... csak egy volt nekem, olyan mesés...
volt talán, vagy mégse..... s ebből levezetve szerelmi életem egy gombolyagként gördül elém...
kiegészítve az axióma rendszert (ami azt magyarázza miért is nem jövök össze valakivel) azzal a főbekezdéssel/feltétellel, hogy miért is nem lehetek soha boldog:
- mert mindig nehezítem a helyzetet, jelen pillanatban sűrű pókszövedéket vonva jelen és múlt, barátság, szerelem, szellem közöt. Oda s vissza.
- s tovább paragrafusok tömkelegén.
volt talán, vagy mégse..... s ebből levezetve szerelmi életem egy gombolyagként gördül elém...
kiegészítve az axióma rendszert (ami azt magyarázza miért is nem jövök össze valakivel) azzal a főbekezdéssel/feltétellel, hogy miért is nem lehetek soha boldog:
- mert mindig nehezítem a helyzetet, jelen pillanatban sűrű pókszövedéket vonva jelen és múlt, barátság, szerelem, szellem közöt. Oda s vissza.
- s tovább paragrafusok tömkelegén.
Bejegyezte:
Soulbitch
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)