2010. június 8., kedd

Pirkadat

Madárcsicsergés és szép színátmenet az ég alján, én pedig lassan megvetem az ágyam, lejárt az agyam. Legalábbis az a része amelyik a molbiosz akármilyen kis apróságát még képes lenne befogadni. Persze már túllendültem a holtponton, azt hiszem nem is csak egyszer, sőt lehet, már a fotoperiódusom is kibaszik velem, legalábbis alvás szempontjából.
Négy kávés vagy teás bögre, másfélszer ennyi csikk és az egyik macskám társaságában, érezve a levegő kicsapódó víztartalmát elmerengtem és eszembe jutottak:

  • fesztiválok és egyéb rossz alvókás sátoros ünnepek, mikor csak a teljes picsarészegség lehet indok arra, hogy legalább egyszer ne ébredj fel reggel 6 előtt és nézz ki, hogy vajon elmúlt-e már délelőtt 10
  • mikor reggelig gitároztunk, vagy csak voltunk a gödörnél
  • hogy az elviselhetetlenül meleg nyári napok egyik legjobb időszaka ez



(nem tudom, hogy nekem, a gépemnek, vagy a netnek van még túl korán... 
de itt éppen szinte hátrafele folynak az események... szóval majd valamikor berakok egy deep forestet)

1 megjegyzés:

  1. Nagyon szeretem olvasni, ahogy írsz. mostanában kevesebbet mondasz ki többet érzékeltetsz. Thanks

    VálaszTörlés

Web Statistics