Egyébként is faszom az udvariaskodásba. Udvarias kézfogás, előzékeny helykínálás, üres műmosoly, nulla információ tartalmú bájcsevej (ez a szó ly-al jobban fest), kellemetlen csend, tapintatos visszavonulás.
De úgy látszik ennyire mocsokállat népség vagyunk, aki ráadásul még szerencsétlen is. Tudom, a csürhe összefogására szabályok kellenek, sémák amik közül választani könnyű, de legalább tudjuk (?), hogy kell használni, hiszen ha körbenézünk bárhol láthatjuk.
De engem ez kurvára fáraszt.
Csak a gáz az, hogy én vagyok kisebbségben.
Viszont magamnak én vagyok a minden.
Szóval kedves külvilág nézz csak ide:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése