Szeretnék bemenni a gyógyszertárba, udvariasan kérni egy fiolányi motiváció cseppet, megköszönni, hazajönni, bevenni. Milyen egyszerű lenne.

Annyira nevetséges, hogy az egész szorgalmi időszakban aszkéta-mód éltem, legalábbis nagyrészt. Nem mondom, nem sikerült rosszul, eddig... De egzakt eredmények még arról sincsenek. És most, mikor már csak meg kéne koronázni az egészet, mert ugye 3 vizsgácskám, meg egy pótzhm van mindössze, egyszerűen nem megy. Megy a pöcsölés, a narkolepszia és az elmúlt két hétben a finomított önpusztítás.

Nem tudom komolyan venni ezeket, de sajnos nem az van, hogy dejó, nincs stressz, félvállról véve, kisujjból kirázva megy, hanem marad a para...meg a szarokrája - ami egyébként az egyik kedvenc kis állatkám, no meg a mitévő legyek.