Kell a napi rutin, anélkül apró darabokra hullik az életem. Folyamatosan kedvtelésből élni nem jó, azt hiszem ezért is nem emlékszem soha semmire. Nincsenek viszonyítási pontok, még ha csak egy-egy nap katyvazos, legalább tudom, hogy melyik két nap közé esik, de így, hogy mind az, fogalmam sincs soha semmiről.
Rutin nélkül nincs mihez képesti változatosság sem.
Ma felkeltem fél 8kor, kávé, reggeli, de annyira nem volt semmihez kedvem, hogy inkább visszafeküdtem egy órára rá aludni. Az antibiotikumomat találomra szedtem be, lehet többet vagy kevesebbet mint kellett volna.
Kell a rend is, hasonló okok miatt. A kinti káosz bentre vetül. Elcseszi a hangulatot is. Amíg nincs rend, (merthogy nálam most kegyetlen disznóól van, egyedül az ágyamban lehet huzamosabb ideig kényelmesen tartózkodni) addig nem lehet semmit tervezni, addig a napjaim arról szólnak, hogy próbálom rávenni magam a pakolásra, de folyton elmenekülök előle, cigibe, olvasgatásba, alvásba, ja meg az internbere. Meg persze minden megoldandóra, elintézendőre az a válasz, hogy most a pakolás a legfontosabb.
Fene egye meg.
2010. július 29., csütörtök
Rohadtéletbemár
Ez az egész faszkodás a Te hibád, gerjeszted az ilyen "kapcsolatokat" magad körül. Persze igazából az én hibám, mert beengedtelek, még talán figylmeztettél is. És most már kurvára nem tudlak kirakni. Emlékszem a napra, amikor először igazán megbántam azt a régi estét, mikor rájöttem kiért hagytam ott valamit és valakit.
A józan ész Őt választotta volna, csak az a kis szerencsétlen krumpli a mellkasomban Téged akart.
Azóta belaktad a helyed, teljesen. Más nem fér be. Pedig találkoztam olyanokkal, akiket szívesen elszállásolnék. A szemem látja őket, az agyam is, de a szívem előtt láthatatlanok. Kurvára elázott a begyújtós, nem mintha szikra lenne. Nem lesz így tűz.
Te ebből nem látsz semmit, nem mintha láttatni engedném. Nem mondom.
"Csönded vagyok".
Nem is mondhatom, hogy menj el, már rég nem vagy itt valójában.
Pedig sírva ordítanám: Takarodj!
Sajnos ezt nekem kell megoldani. Sajnos, faszt sajnos. Ez a normális, ezért is utálom mikor megpróbálom másokra rakni a terhet.
Egyébként is hülye és mazochista vagyok. Próbálom elfojtani, de valamit rosszul csinálok, mert minden inkább érzést elnyomok. Félek, gyengévé tesznek. Szép lassan olyan kemény leszk mint egy egyhetes kutyaszar. Jól megcsináltam.
Össze kéne szednem mindent, ami ittmarad tőled, be egy kartondobozba és jól elégetni. Közben remegő kézzel rágyújtani, dühös szippantásokkal elnyomni a feltörő szomorúságot, és az utolsó miattad ejtett könnycseppel elnyomni azt a cigarettát.
Á dieu!
A józan ész Őt választotta volna, csak az a kis szerencsétlen krumpli a mellkasomban Téged akart.
Azóta belaktad a helyed, teljesen. Más nem fér be. Pedig találkoztam olyanokkal, akiket szívesen elszállásolnék. A szemem látja őket, az agyam is, de a szívem előtt láthatatlanok. Kurvára elázott a begyújtós, nem mintha szikra lenne. Nem lesz így tűz.
Te ebből nem látsz semmit, nem mintha láttatni engedném. Nem mondom.
"Csönded vagyok".
Nem is mondhatom, hogy menj el, már rég nem vagy itt valójában.
Pedig sírva ordítanám: Takarodj!
Sajnos ezt nekem kell megoldani. Sajnos, faszt sajnos. Ez a normális, ezért is utálom mikor megpróbálom másokra rakni a terhet.
Egyébként is hülye és mazochista vagyok. Próbálom elfojtani, de valamit rosszul csinálok, mert minden inkább érzést elnyomok. Félek, gyengévé tesznek. Szép lassan olyan kemény leszk mint egy egyhetes kutyaszar. Jól megcsináltam.
Össze kéne szednem mindent, ami ittmarad tőled, be egy kartondobozba és jól elégetni. Közben remegő kézzel rágyújtani, dühös szippantásokkal elnyomni a feltörő szomorúságot, és az utolsó miattad ejtett könnycseppel elnyomni azt a cigarettát.
Á dieu!
2010. július 26., hétfő
Tej
Igazából a boltokban kapható tégladobozos pancsról azóta nincsenek igazán naív elképzeléseim, mióta általánosban/gimiben felfedeztem, hogy a ropogós sóspálcika 100gja több fehérjét tartamaz a tejnél. (ha jól emlékszem kétszer annyit, 4g-ot)
De úgy gondoltam, hogy hát biztos csak túl van higítva, és kevés a valódi tej benne, de azért van..
Frászt... Ma megtudtam hogyan készül:
A tejszín, tejföl és egyebek alatt fegyűlő sárgás, átlátszó lötty a tejsavó (ezen a linken mondjuk, épp a savó mellett állnak ki). Ezt színezékekkel egészítik ki, majd disznózsírt hozzáadva érik el a dobozon is feltűntetett zsírszázalékot (3,6% stb..).
Hát ezek után azt hiszem nem leszek finnyás a friss házitej tőgy illetve istálló ízére....
De úgy gondoltam, hogy hát biztos csak túl van higítva, és kevés a valódi tej benne, de azért van..
Frászt... Ma megtudtam hogyan készül:
A tejszín, tejföl és egyebek alatt fegyűlő sárgás, átlátszó lötty a tejsavó (ezen a linken mondjuk, épp a savó mellett állnak ki). Ezt színezékekkel egészítik ki, majd disznózsírt hozzáadva érik el a dobozon is feltűntetett zsírszázalékot (3,6% stb..).
Hát ezek után azt hiszem nem leszek finnyás a friss házitej tőgy illetve istálló ízére....
2010. július 21., szerda
Tudod mit Medve? Baszd meg a fűnyíródat...
Asszem ez a mondat versenybeszállhat a leendő sírfeliratom címért a:
- Na ugye hogy igazam volt? (hipochondria)
- Kétféle vélemény létezik: az enyém és a helytelen.
szösszenetekkel
2010. július 13., kedd
Keringek, mint gólyafos a levegőben. Nekikezdenék valaminek, de mire oda jutok elfelejtem.
Egyébként meg olyan, mintha valami készülődne, nem tudom még mi, de várok a végkifejletre. (ezt lehet Te ültetted belém, rám ragasztva a parád)
Két napja már gyűlnek a felhők száraz vihartalálkozóra. Nem tetszik ez nekem. Az előbb esőszagot éreztem odakint, pedig biztos nem esett.
Kimondatlan dolgok, kétségek, feltételezések repkednek körülöttem.
Uff.
Egyébként meg olyan, mintha valami készülődne, nem tudom még mi, de várok a végkifejletre. (ezt lehet Te ültetted belém, rám ragasztva a parád)
Két napja már gyűlnek a felhők száraz vihartalálkozóra. Nem tetszik ez nekem. Az előbb esőszagot éreztem odakint, pedig biztos nem esett.
Kimondatlan dolgok, kétségek, feltételezések repkednek körülöttem.
Uff.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
